Debreceni Adventista "A" Gyülekezet

8. Neuroplaszticitás és Isten pecsétje

Ezen az alkalmon is kellemes dallam-hangok fogadták a betérőket Sitkei Zoltán és Hanna gitár-ének szolgálatával; majd pedig a minden előadás kezdete előtti ima nyitotta meg a hallgatóságot a neuroplaszticitás jó hírére figyelni, mely szerint:

„Az ember elméje az a csatatér, amelyen minden erkölcsi és lelki csatát megvív.”

Dr. John O Sanders

„Vereségünk vagy győzelmünk azzal kezdődik, hogy mit gondolunk – és ha őrizzük a gondolatainkat, akkor nem lesz sok problémánk másutt.”

Dr. Vance Havner

„Az egészséges elme segít megtalálni az utat az életben, a születéstől a gyermekkoron át, a tinédzser-korban, a felnőttkoron át az időskorig.”

Dél-Ausztrália kormányzatának nyilatkozata

Az előadó minden idézett üzenetet komolyan megfontolandó, rövid mondatokkal társított, hogy figyelmünkbe vésse, ami az elmúlt alkalmak során is hangsúlyozódott: a magunkban helyet kapó gondolatok szerepe és jelentősége.

Ezek után a neuroplaszticitást értelmezte számunkra – ez a gyűjtő kifejezés az az agyi képesség, mely a tapasztalatok hatására képes megváltozni és alkalmazkodni; azaz: a változással átszervezni vagy növelni a neurális hálózatokat. Mindez a trauma hatására bekövetkező agykárosodásra, azaz a funkcionális változásokat; valamint a tanulásból következő szerkezeti változásokat is magában foglalhatja.

A tapasztalatok és a tanulás hatására tehát az agy fizikai átalakulása (strukturális neuroplaszticitás) jön létre; míg a sérülés miatt elvesztett szerepeket a meglévő neuronok szaporodásával és új szinaptikus kapcsolatok létrehozásával pótolja az agyunk (funkcionális neuroplaszticitás).

A gyógyuló emberekben megfigyelhető ez a változási folyamat – még súlyos agyi trauma vagy betegség esetén is; melyet a hallgatóságban jelen lévő, rehabilitációs központban dolgozó orvosnő is tanúsíthat.

Összességében mindez pedig Rá mutat, a Teremtő Istenre:

„Ő, Aki elménket teremtette és elrendelte annak törvényeit, minden szükségeset biztosít annak fejlődéséhez.”

Ellen G. White: Nevelés

A korábbi előadásokon már szó volt róla, hogy az agy: szivacs – mindent környezeti hatást magába szív, amivel érintkezik. Volt szó a génekről is.

Jan – mint agyfejlődéssel foglalkozó idegkutató – sokat foglalkozott a kérdéssel: mi csökkentheti le a neuroplaszticitás működését. Érthetően beszélte el ez ügyben az egerek generációin végzett kísérleteket is (amelyeket szintén visszahallgathatunk a honlapon).

Ezek eredménye alapján összegezhető, hogy az újabb generációk megkapták (és felülmúlták) a tudást – mely a 3-4. generációig tartott, de az 5. generációnál ez már kioltódott.

(A Biblia-olvasó tudhatja, hogy az Írás sok ezer éve beszél a 3-4. generációs áldásról!)

A fenti kutatás tehát az epigenetika, amelynek már ismerjük a plaszticitásra való hatását.

De ismét hangsúlyozta a prédikátor, hogy a környezeti hatások is mennyire befolyásolják a plaszticitást, így például a testmozgás, az alvás-megvonás is – ezt főképp a diákoknak célozva.

Egy tanulmányt ismertetve elmondta, hogy az időszakos böjtölés segíti a plaszticitást. A mitokondrium biogenezis segít: ez a sejt erőműve. Sok betegségben ez a mitokondriális aktivitás sérült, s az időszakos böjt újragenerálja ezeket; és segíti a szinaptikus plaszticitást is – bár ez jellemzőbb fiatal korban.

(Utalt egy 2013-as megjelent tanulmányukra, mely a tudományos világra jelentős hatással volt; s amiért a kutatót a svájci kormány díjjal is jutalmazta, mivel ez fontos volt a PTSD megértéséhez.)

Ebből megérthettük, hogy a sejtet körülvevő idegháló tehát ’feltörhető’, s ezzel nagyban megnövelhető a plaszticitás; ehhez pedig az életmódunk nagyban segíthet.

Érzelmeink, gondolataink és bizonyos testi érzéseink (interocepció) tehát ugyanazokat a neurális hálózatokat osztják meg az agyban; azaz: ugyanazok a részek aktiválódnak, amikor gondolunk valamilyen tevékenységre, mint amikor ténylegesen azt tesszük.

Ezért van mindenekfeletti jelentősége annak, hogy mit nézünk-hallgatunk! Ezt a tudósok úgy hívják, hogy ’önvezérelt neuroplaszticitás’, az előadó pedig így fogalmazott: az Isten által irányított plaszticitás aktivitása.

Az előző ugyanis saját magára fókuszál – ez hozhatja a depressziót (nem vagyunk elégedettek). A következő vetített képeket pedig tudományosan is igazolta a kutató.

Az Isten által irányított szelektív figyelem pedig Jézus által is látható, Aki megalázta magát, és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig. (Fil 2:8)

Ez az alázat pedig megtanulható; ez egy szándék, amely a gondolatainkat az Ige szerint igazítja, hogy:

a mik csak igazak, a mik csak tisztességesek, a mik csak igazságosak, a mik csak tiszták, a mik csak kedvesek, a mik csak jó hírűek; ha van valami erény és ha van valami dícséret, ezekről gondolkodjatok.

Fil 4,8

Röviden: ez arról szól, hogy mit nézzünk, mit olvassunk, mit hallgassunk és mire fordítsunk időt; és hogy kiszűrünk mindent, ami nincs összhangban ezzel. Hiszen a figyelmünk tudatosan irányítható!

Az Isten által irányított plaszticitást segíti, ha gyakoroljuk a hálát: mindenkor, minden helyzetben. Amikor Istennek így tudunk hálásak lenni, az mások felé is megnyilvánul; s ezáltal a lelkünk átformálódik, újra ’huzalozódik’.

A hála olyan érzelmi reakció tehát, mely rajtunk kívül van; azaz: csak másoknak lehetünk hálásak – magunknak nem.

Ami még feltétlenül ide kapcsolódik: a megbocsátás.

A megbocsátáskor kimutatható agyi képekről is szólt a kutató, melyről itt olvashatunk is néhány rövid gondolatot; mely visszahallgatható részletesen: 43 perc 52 mp De mint a psychiátriai idegkutatás bebizonyította: a tartogatott harag és keserűség kikristályosodik és depresszióhoz vezet; ezért fontos legszűkebb életterünknél, a családban magunk előtt tartani az üzenetet: ne menjen le a nap a mi haragunkkal! Ha nem bocsátunk meg azonnal, egyre nehezebb lesz megtenni, mivel erre a keménységre formálódik az agyunk.

(Itt is osztott meg személyes infót Jan, hogy ők miként cselekszenek ilyenkor otthon.)

A megbocsátó lelkület pedig jó közérzetet ad, örömöt aktivál, megkönnyebbült, erre formálódik az agyunk is.

A fiatal kor a csillagos eget akarja elérni, könnyen adaptálódik a változáshoz; a korral viszont egyre nehezebb a változtatás – de akkor sem lehetetlen (erről az utolsó előadáson szólok majd). De kortól függetlenül is nagyon fontos a testmozgás is!

„Az egészséges elme egészséges testhez vezethet, és sokkal boldogabb élethez.”

Dr. C. Arvon

Az előadás másik, igen fontos témája az Isten pecsétjéről szóló jó hír, amelyet az előadó röviden egy személyes (negatív) film-élményével indított, ami az egészségügyi témakörhöz szorosan kapcsolódott; majd erről ’átvezette’ a gondolatunkat a Jelenések Könyvében olvasható János-látomásokra:

És láttam, hogy a tengerből feljön egy fenevad, tíz szarva és hét feje volt, szarvain tíz korona, és a fejein istenkáromló nevek. Ez a fenevad, amelyet láttam, párduchoz hasonlított, lába, mint a medvéé, szája, mint az oroszláné: a sárkány átadta neki erejét, trónját és nagy hatalmát.

Jel 13:1-2

Ezt érdemes (és hasznos) megnézni az 51. perctől, mivel az előadónak a vetített képvilághoz fűzött magyarázata minden gondolatában jelentőségteljes; és érthetővé teszi (’lefordítja’) a bibliai szimbolika nyelvét a mai korunkra.

Mindez pedig azért is fontos, mivel gyakorta találkozhatunk azzal, hogy egy-egy médiában megjelenő alkotás megjelenít valamely bibliai alakot – mint az előadó bevezetőjében említett film is a Jelenések Könyvéből ragad ki néhány kifejezést (és eköré felépíti a maga gondolatvilágát úgy, hogy az tömegesen, sok pénzért eladható legyen).

Így viszont, aki nem ismeri az Írást – itt konkrétan a Jelenések könyvét -, az téves és veszélyes következtetésekre juthat; mert nem ezekről a kiragadott jelképekről szól a Biblia, sem a Jelenések könyve!

Javasolt visszagondolni tehát a korábbi – agyunkkal és annak lelkivilágunkra, egészségünkre gyakorolt hatásáról szóló – előadásokra; s felelősségteljesen megvizsgálni, hogy ezek helyett a bevételi érdekeltség miatt születő, harsányan reklámozott alkotások helyett miért is Isten Igéjén célszerű elmélkedni!

Jan az Isten pecsétjéről szóló jó hírt úgy magyarázta el, hogy röviden napjaink szereplőit említve korunk történéseiről szólt – s mindezzel pedig úgy vetett fel kérdéseket, hogy azokra a Biblia alapján válaszolt a közel egy órában.

Tudjuk, hogy a pecsét mindig hitelesítő jel napjainkban is, mely tartalmazza a tulajdonos nevét, címét, birtok-területét; ahogyan az Írott Igében is pontosan meg vannak ezek határozva.

Több olyan – a világban tévesen elterjedt – hiedelmet is érintett, amely az Isten hatalmát magára vonatkoztatja; illetve az Igét is ’átírja’ (pl. a parancsolatok szerinti szombat-nap helyett más napra tenni a pihenőnap pecsétjét…).

Megemlékezzél a szombatnapról, hogy megszenteljed azt. Hat napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgodat; De a hetedik nap az Úrnak a te Istenednek szombatja: semmi dolgot se tégy azon se magad, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se barmod, se jövevényed, a ki a te kapuidon belől van; Mert hat napon teremté az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent, a mi azokban van, a hetedik napon pedig megnyugovék. Azért megáldá az Úr a szombat napját, és megszentelé azt.

2Móz 20:8-11

A prédikátor tehát a ’pecsét’ szerepét sok szempontból végiggondoltatta velünk – úgy korunk napjaiban, mint a Biblia alapján. A világban egyre növekvő szórakozási és élvezeti kínálatok felszínessége mellett ezekben a végidőkben joggal vetődhet fel a kérdés: milyen bálványhoz ragadunk, kit imádunk?

Mindannyiunk szabad akaratával dönthet Jézus Krisztus mellett; és saját felelőssége, hogy úgy imádja Istent, ahogyan megismerte a Bibliából – az Úr írott szavai szerint.

Itt van helye a szentek állhatatosságának, akik megtartják az Isten parancsait és a Jézus hitét”.

Jel 14,12

A szombat a végidőkben tehát a Jézus iránti hűség látható megnyilvánulási jele.

Napjaink sokakat foglalkoztató kihívásait is említve, Jan szólt Biblia alapján az angyalok üzenetéről, megemlítve személyes tapasztalatokat. A mai bibliai témát pedig így fogalmazta meg: Isten pecsétje a Jézus iránti elkötelezettség, amely lehetővé teszi a Szentléleknek, hogy Isten Igéjének igazságát a szívbe helyezze. Ez az Isten iránti olyan mély elköteleződés, amely nem mozdítható el; s ekkor a Szentlélek jelen van bennünk segítőként ahhoz, hogy megtartsuk a parancsokat, és ez egy olyan tapasztalat, ami az Isteni igazságban mélyít el bennünket.

Erről pedig így ír a Biblia:

törvényeimet elméjükbe adom, és szívükbe írom azokat, és Istenük leszek, ők pedig az én népemmé lesznek.

Zsid 8:10

A prédikáció zárásaként Jan – a hallgatókat újra megérintő – személyes bizonyságot tett arról, hogy az igazak ajka sokakat vezet (Pld 10,22). Az alkalom végét pedig ismét olyan imával zárta, amelynek szavaival bárki megnyithatta a lelkét Jézus Krisztus előtt.

Mezei Ibolya


Közzétéve

itt:

, írta: