2020. április 12., vasárnap este Hegyes-Horváth Géza lelkész, a Tiszántúli Egyházterület elnöki tisztségviselője nyílt meg az online csoportközösség előtt: röviden szólt indíttatásáról, családi életének hátteréről, szeretteiről, majd beszélt missziós szolgálatáról. A Személyes Missziószolgálatok Osztályának vezetőjeként igyekszik koordinálni az egyház lélekmentési tevékenységét.
Aktívan dolgozik azért, hogy Jézus Krisztus útjára vezessen, és ott tartson életkortól és nemtől függetlenül az Urat szívükbe fogadó embereket.
A misszió szerepének átlátható ismertetéséhez tömör és könnyen érthető hasonlattal vont párhuzamot a missziós tevékenységek szakaszai és a mezőgazdasági termelés között.
Elmondta, hogy miként a föld termővé tételéhez is annak előkészítése szükséges, így van ez a misszióban is. Itt nem csupán az igények, szükségletek felmérése, hanem a lehetőségekről való pontos tájékozódás is elengedhetetlen a megfelelő programtervezéshez, hogy azok felelősségteljesen összehangolhatóak legyenek.
Mindezt azzal a gondos figyelemmel és aprólékossággal, hogy mindenben a Szentlélek vezetésével összhangban cselekedjenek a szervezők. A következő fázis az ún. magvetés időszaka, amikor a hármas angyali üzenet (Jel 14:6-12) összefüggéseiben hirdeti és tanítja Jézus Krisztus evangéliumát a missziós munkás.
Ilyen program, ezt a célt szolgálja a Találkozás Jézussal c. tábor is évek óta, mely a résztvevők számára mindig azt a felejthetetlen élményt nyújtja, ami az életük addigi útjait mindenképpen megváltoztatva sokszor továbbgondolkodásra, és akár visszatérésre készteti őket ebbe a közösségbe.
Kiemelt hangsúlyt helyezett a missziós munkálatok (előkészítés és magvetés után) következő fázisának fontosságára: a gondozás szakaszára.
Ahogyan a termőtalajba ültetett magot a víz és a nap, úgy a személyes misszióban a megragadható lehetőségek mindegyikét használnunk kell: ami a kapcsolattartás sokszínűségét is jelenti. (Ezek lehetnek a rendszeres beszélgetésekre szánt idők, az apró üzenetek, a bibliaórák, az imacsoportok, a hitelvekről való saját bizonyságtételek, vagy az alkalmi közös programok, rendezvényeken való részvétel, stb.)
Nélkülözhetetlen a missziózó testvér személyes Isten-kapcsolata és Ige szerinti mindennapi élete mellett a másik emberre való folyamatos, szeretetteli és önzetlen odafigyelés, valamint a türelem és kitartás.
Ahogy a mezőgazdaságban az aratás (begyűjtés) és tárolás a következő szakasz, úgy a missziós tevékenységben is fontos ez a fázis.
Amikor az egyház valamelyik gyülekezetének tagjai sorába kerül egy embertárs, mert az Írott Igének megfelelően fogadja szívébe az Úr Jézust, akkor következik az ún. tanítvánnyá tétel fázisa. (Ha az ő termőtalaja megfelelő minőségű és mennyiségű táplálékot „kap és vesz” magába, ekkorra már gerjedezhet benne a lélekmentési szándék – de a hittestvéri közös gondolkodás mindenkor tükröt tart ennek megerősítéséhez vagy további építéséhez.)
S hogy hány módon lehet (láthatóbban vagy „láthatatlanul”) sokféle missziós munkát végezni, azt bemutatja az is, hogy Géza ez alatt a karanténos idő alatt (is), itt (is)jelen van és segíti a TET gyülekezeteinek estéről estére való bemutatkozását, összehangolja a megfelelő technikai hátteret a felvételhez, stb.
Mezey Ibolya